A fa csodálatra méltó ajándéka a természetnek.Észre sem vesszük, ahogy szél felkap egy apro magot, ami aztán a földre hullva hatalmas növénnyé fejlődik,és az életünk részévé válik: árnyekot, gyümölcsöt ad vagy kedves tárgyként költözik be a lelkünk mélyére. A hozzá való kötödésem azonban ezen a hetköznapi jelenléten túlmutat. A faragással 2007-ben kezdtem el érdeklödni. Már az első kísérletezésnél nyilvánvalóvá vált, hogy megtaláltam a legmegfelelőbb alkotói közeget. Nem csak a több évtizede száradó minöségi nyersanyagból dolgozom szívesen, hanem a másnak haszontalan, számomra viszont annál értekesebb gyökérzetből is. A fa az emberi élet egyik ősi szimbóluma, ezért különösen megindító,amikor magával a gyökérrel foglalkozom: a növény legbensőbb lénye,ezer szállal kötődik az öt éltető földhöz, akárcsak az ember a saját gyökereihez, amely meghatározza az útkeresésünket, azt ahonnan jövünk, és ahová tartunk.A munka során a fa vezeti a kezem, én pedig igyekszem megtalálni az anyagban rejtőző egyedi formát, hogy a megszülető tárgyban egy új minőségbe emelve éljen tovább. Közben pedig magam is részesévé válok a fába álmodott angyal gyönyörű metamorfózisának.



Marosi Sándor 



2018

unsplash